Sportakrobatika OB. 2004.

Hova tovább sportakrobatika?

2004. december 4-én került sor a hazai akrobatikus tornasport legrangosabb eseményére az Országos Bajnokságra. A korábbi éveknél több egyesület közel nyolcvan versenyző egység indulása a sportág iránti érdeklődés növekedését jelezte. A versenyzők számának bővülése mellett a gyakorlatok színvonala is emelkedett. Sok látványos elemet, eredeti koreográfiát láthattak az érdeklődők. Az FTC sportakrobatái a tőlük megszokott formát hozták, szinte minden fradis dobogós lett, és a legtöbb országos bajnokot is ez a csapat adta.

Sajnos az örömbe üröm is vegyült. A verseny élvezetét rontotta, hogy az egységek zenéi rendre késve indultak, vagy éppen már egységek zenéi kezdődtek. Az Országos Bajnokság ennél nagyobb odafigyelést, jobb szervezést érdemelne!


A felesleges várakozásoknak volt egy komolyabb oka is. A pontozók -akik többnyire egyben a versenyzők edzői is- sokszor keveredtek egymással vitába az egységek pontszámainak megitélése során. A verseny menetét gyakran megszakító, néha indulatoktól sem mentes egyeztetések a bírók között nem magyarázhatók a felfokozott hangulattal. A viták hátterében az áll, hogy az a gyakorlatok kialakítása során, majd a versenyen a pontozás alkalmával nem érvényesülnek egységes elvek. A fizikai mértékegységekkel nem mérhető sportágakban rendkívül fontos, hogy az értékelési elveket egységesen alkalmazzák mind a felkészítés mind a versenyek során. Csak a mindenkor érvényes szabályok alkalmazásával vállalkozhat bárki gyakorlatok összeállítására és főleg hivatalos pontozására. Hiábavaló a sportolók, a gyerekek, a szülők és az edzők erőfeszítése, ha a nyújtott teljesítmény összemérése csorbát szenved. Pedig van objektív mérési rendszer, a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) Sportakrobatika Technikai Bizottsága által kiadott versenyszabályzat! Az akrobatikus tornát űző egyesületek számának gyarapodásával elengedhetetlen követelmény a FIG versenyszabályainak alapos ismerete. Ezek nélkül nem csak a nemzetközi szint elérésétől mondhatunk végső búcsút, de a hazai versenyek színvonala is veszélybe kerül. Az Országos Bajnokságon történtek máris intő példája, hova vezet, ha a sport iránt megnyilvánuló érdeklődéssel nem tart lépést a közreműködők felkészítése.
 

Felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt években ki és mit mulasztott, kit terhel a felelősség
-a sportakrobatika népszerűsítése, az utánpótlás nevelése,
-a sportakrobatika tömegsport oldalának a gúlasport terjesztése,
-a nemzetközi szint hazai megismertetése,
-hazai versenyek szervezése és versenyzőink nemzetközi versenyeken való elindulása,
-az edzőképzés és továbbképzés,
-akreditált bíróképzés
hiánya vagy elégtelen volta miatt. Vajon a sportakrobatika iránt elkötelezett kisebbség miben bízhat az elmúlt évek tespedését látva? Van-e törekvés, erő, pénz a sportág fejlődését akadályozó körülmények elhárítására?
gyt

Képek a versenyről
Csak példaként arról, hogyan folynak a dolgok az aerobikosok házatáján....